Választás, pártrendszer

Még 15 nap, és országgyűlési választások. Sok mindenki várja már ezt a napot, hogy szavazhasson rajongott pártjára, hogy bálványuk "demokratikus" úton hatalomra juthasson, és végre gyakorolja a néptől adódott szuverenitását. Gondolkodjunk el; vajon tényleg olyan demokratikus a pártrendszer, tényleg kielégíti szabadság vágyunkat, és ezáltal valóban beteljesül a népuralom? A továbbiakban ezt fogom kicsit elemezni.

Elméletileg a pártrendszer a népszuverenitás realizálását szolgálná, hiszen ebben pont azaz elmélet valósulna meg, mely szerint a közhatalom nem Istentől eredendő, hanem egy társadalmi szerződés folytán jut ahhoz az adott szuverén (tehát jelen esetben az országgyűlési választás megnyerésével juthat közhatalomhoz az a bizonyos párt). Elvileg ha az uralkodó nem teljesíti a feladatát, akkor a nép elzavarhatja, megfoszthatja pozíciójától. Viszont van itt egy kis gond; a pártrendszerben gyakorlatilag a pártok gyakorolják a közhatalmat (ezt a John Locke-féle népszuverenitás elmélete is elismeri), hiszen ők hozzák a törvényeket, ők diktálják a jogi ill. társadalmi normákat, ők döntenek a gazdaság, egészségügy, oktatás, kultúra, mezőgazdaság, stb. ügyéről, működéséről, ami teljesen ellent mond a demokráciával. Ezaz egyik ok, ami miatt az "angolszász demokrácia" nem demokrácia. A másik dolog, ami miatt megcáfolandó a pártrendszer demokratikussága, azaz, hogy szociológiai szemszögből elég kártékony dolog. Ha kicsit leszállunk a valóság talajára az ideologikus gondolkodásmód bárányfelhőiről, láthatjuk, hogy a pártrendszernek mik is a súlyos társadalmi mellékhatásai; egy racionálisan gondolkodó ember láthatja, hogy a pártoknak a sokasága milyen társadalmi konfliktusokat, ellentéteket gerjesztenek. Megfigyelhetjük, hogy egy pártnak a szimpatizánsai mennyire gyűlölik a másik párt szimpatizánsait. A 2002-s illetve a 2006-s választásokon családok mentek szét csak amiatt, mert az egyik családtag más pártra szavazott. Ebből azt a konzekvenciát vonhatjuk le, hogy szociológiailag azért nem demokratikus és azért káros, mert könnyen széttagolttá válik az országban élő társadalom, pedig a demokráciának pont az a lényege, hogy viszonylag egy egységes nemzet él benne. Filozófiai szempontból már csak azért sem hasznos ezaz angolszász gondolkodásmód a demokráciára nézve, mivel egy ilyen berendezkedésben sokkal mozgathatóbb, kormányozhatóbb a társadalom, hiszen a pártok szimpatizánsai vakon megbíznak az általuk "szeretett" pártokban, ami az úgynevezett "birkaeffektushoz" vezethet. Ebből a hatásból nem egy demokratikus berendezkedés épül ki, hanem bizony a Platón által kigondolt politeia virágzik ki. Ilyen berendezkedésű állammal rendelkezik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, és az összes többi angolszász ország, ahol ez a rendszer működőképes is, de egy európai országban sem az (kivéve U.K.-t).

A kérdés már csak az, hogyan lehetne realizálni a demokráciát, melyik a helyes út? Egy biztos, a pártrendszer biztosan nem az.